udus, mn. [ = uvidus] (költ. és újk. )

1) nedves, nyirkos (egészen átázott, vesd ö. madidus, humidus), humus, litus, oculi, palatum. Innen fn. udum, i, kn. nedves, nyirkos valami; udo colores inducere (colores inducere udo tectorio), nedves vakolatra (al fresco) festeni (ellent. colores inducere in arido, tempera v. al secco, festeni).

2) átv. ért. lágy, gyenge, szijjas, hajlékony stb., argilla, lora et funes; apium, zöld.