usurpo, 1. [usurapio, használat által magához ragad]

1) használ, -val, -vel él, hasznát veszi, alkalmaz: A) tettel: u. poenam, consolationem; u. jus, érvényre emel, u. libertatem, gyakorol, officium, teljesít; u. hereditatem, kezéhez vesz, belép az örökségbe, u. vestem, visel; pedibus u. terram, földön jár. Küln. az érzékek által használ valamit, érez, u. aliquid sensibus; u. aliquid oculis, lát; aures uu. sonitum. B) szóval, valamit szájába vesz, a) említ, emleget, így is: u. aliquid dictis, sermonibus; u. memoriam rei alicujus, valamit megint emlit, újból szőnyegre hoz; b) valakit v. valamit valahogy szólít, valahogy nevez, aliquem sapientem, illos fratres.

2) valamihez jogot v. igényt tart, jogát v. igényét érvényesíti, nomen civitatis, libertatem. Innen

3) mint jogtud. msz. valamit birtokába vesz, eltulajdonít, magáévá tesz: a) jogosan, amissam possessionem, imperium; mulier usurpata, egy évig tartott birás által törvényes hitvessé vált; b) jogtalanul, bitorol, alienam possessionem, dominium, civitatem Romanam.