audio, 4. [auris]

1) hall, a hall-érzék által észrevesz (vesd ö. ausculto), innen, megtud, megért valamit valakitől, hallja, hogy valamit mondanak: a. strepitum; a. aliquid ex (ab, ritkán: de) aliquo, valakitől; audio eum mortuum esse; audimus, mondják, beszélik; nemo eum querentem audivit, nem hallotta, hogy panaszkodott volna; saepe ex eo audivi quum diceret, gyakran hallottam tőle, hallottam hogy gyakran mondta; audivi, maiores hoc dixisse, megtudtam (hallottam) hogy stb.; Camillus auditus eos terruit, a Camillus neve elijesztette őket; igy is: a. aliquid de aliquo, valakiről valamit hall, a. aliquid in aliquem, valamit (panaszt, hibáztatást) hall valakire; költ. a. pugnas, az ütközetekről. Különösen t. sz. A) audi, halljad, figyelj! B) audin' = audisne (hallod-e?) mikor valakit valamire nógatnak.

2) meghallgat, ráhallgat, figyelmét valamire fordítja, aliquem és aliquid. Küln. A) a tanítványról, ki a tanítót hallgatja, tanítását hallgatja, «tanítványa». B) Biróról, tanukat hallgat ki, nyomozást, vizsgálatot tart, de ambitu, valakit kihallgat, servum cras audiam. C) rex audivit de pace, eléadatta magának a békeföltételeket. E) meghallgat: dii aa. preces meas; a. aliquem, valakinek kérelmét meghallgatja.

3) helyeselve hallgat rá, valamit helyesel, jóváhagy, valamibe beleegyezik, megenged, ráhagy, aliquid és aliquem. Innen önállóan: audio igen, ezt már meg lehet hallgatni, ezt megengedem, «hallom»; non audio hallani se akarok róla, abba belé nem egyezem.

4) engedelmeskedve hallgat meg, engedelmeskedik, követ (valami tanácsot), szót fogad, aliquem, istam sapientiam; currus non a. habenas (költ.). Innen mn. audiens, engedelmes, dicto audientem esse alicui, valakinek szót fogadni, engedelmeskedni.

5) k. hirben van, hires, hallja, hogy ennek vagy annak nevezik, ennek v. annak tartják: bene, male a. jó v. rosz hire van; (költ.) si curas esse quod audis, ha törekszel az lenni, minek közönségesen tartanak, rex audio, hallom, hogy királynak mondanak. ―

6) (újk.) szenv. valamely hiányzó szóról, alatta értik.