†aulaeum, i, kn. [= aulaia]
átalán csinos v. finom szövet, him-varrás.
1) függöny, kárpit, pl. szinházban: a. tollitur, a függönyt leeresztik (a mai mód szerint) az eléadás végén, premitur, a függönyt felhúzzák (a mai mód szerint) az eléadás kezdetén.
2) szőnyeg, takaró (széken, pamlagon s több effélén), még jelent mennyezetfélét, melyet a felső padolat alá huztak (hogy a por ne hulljon alá): coenae sine aa.
3) (újk. és költ.) felsőöltöny, ruha.