auris, is, nn.

1) fül: erigere, arrigere aa., a füleket hegyezni, fülelni; adhibere (admovere, praebere, dare) alicui a., valakit meghallgatni, valakire hallgatni, valaki szavára hajtani; in auribus v. apud (Tac.) aures, alicuius, hogy valaki meghallja; in aurem; v. in aure dicere (loqui) alicui aliquid, valakinek fülébe mondani, súgni valamit; admonere ad aurem, csendesen, halkan meginteni; aurem vellere alicui, valakinek fülét megfogni, meghúzni, emlékeztetni, inteni; servire v. dare aliquid auribus alicuius, valakinek kedvére, inyére szólni, beszélni; átv. ért. közm. dormire in utramque (v. dextram) aurem gond, aggodalom nélkül lenni. Gyakran auris» a hallgatók kedélyállapotja, felfogó tehetsége, hangulata s több efféle: aa. hebetes, acutae, amicae, defessae.

2) (költ.) kormánydeszka, kormány az ekén.