balbutio, 4. [balbus]
1) k. dadog, hebeg; átv. ért. = érthetetlenül, zavartan; össze-visszabeszél, de aliqua re.
2) cs. el- v. kidadog, el- v. kihebeg, vagyis dadogva hebegve kiejt, pl. Scaurum, Scaurus nevét; átv. ért. valamit érthetetlenül, zavartan mond, pauca.