balteus, i, hn. ritkán -um, i, kn.

sajátl. szegély, szél, karima, innen: öv, heveder, övedző, szorító, nevezetesen kardszíj és a nők öve. Innen átalában minden, a mi övként körülvesz valamit, névszerint a) a kalács széle, karimája, b) a fűzfahéjból készített kötőhárs, c) = praecinctio az amphitheatrumban, az üléssorok emeletei közt levő széles körútak; d) az építészetben baltei pulvinorum a joniai oszlopfejen a párnatekercsek kidomborodó párkányszélei, e) az ég öve = állatkör. Névk. (költ.) baltea, -orum, kn. övvel v. szíjjal adott ütlegek.