barba, ae, nn.

szakáll (emberen s állaton), pascere b., promittere b., szakállat nevelni, ereszteni. Átv. ért. növények szakállszerű szőre v. gyapja, barba tonsilis tenuium virgultorum, sűrűen nőtt ifju hajtások; küln. Jovis barba = egy szapúka faj, anthyllis barba Jovis L.; mint sajátnév, római vezetéknév, pl. Barba Cassius.