barbaria, ae, nn. és (többnyire költ. és újk.) -ies, iei, nn. [barbarus]

1) külföld ellentétben Görögországgal és Rómával, idegen ország;

2) átv. ért. a külföld szellemi hogy létének, mivoltának jelölésére a) értelmiségre nézve bárdolatlanság, durvaság, miveletlenség, tudatlanság. b) erkölcsiségre nézve = vadság, durvaság, kegyetlenség.