buccula, ae, nn. [kics. sz. bucca]

1) (újk.) pofa, orczaszáj.

2) a sisak azon része, mely a pofát fedi, orczavéd a sisakon.

3) építészeti msz. oldalfedő.

4) a catapultán, vezérfal, oldalfal, a mely a löveg irányát biztosítja.

5) egy főző edény.