1. bulla, ae, nn.

feldagadó s ez által gömbölyüvé váló tárgy.

1) (költ. és újk.) buborék, vízbuborék.

2) gomb, ajtón, öven s több effélén.

3) rendesen aranyboglár, az ugynevezett bulla, melyet a diadalmasok, később előkelő úri gyermekek bűvereklyéül nyakukról mellre csüngve viseltek, kik ezt majd a toga praetexta-val egyszerre tették le, innen bulla dignus = gyermekes (magaviselet).