bustum, i, kn. [buro = uro]

az a hely, melyen a halottakat megégették s eltemették, halottégető hely; ezért átalán (többnyire költ.) temetkező hely, temető, sír, síremlék. Innen átv. ért. vivum b., emberevő állat gyomra, b. nati, Tereus-ról, ki saját fiát ette meg; Philippi bb. civilia, mivel ott sok polgár esett el s találta sírját; b. reipublicae, olyanról, ki az álladalmat felforgatja, b. legum, olyan helyről, melyen a törvényeket törölték el vagy semmisítették meg.