addo, didi, ditum, 3.

1) valamit valahová visz, tesz, helyez: a. epistolas in eundem fasciculum: a. manus in arma (költ.) fegyvert fog; a. equo calcaria, sarkantyuz, frena a. kantároz; a. alicui custodem, valakit őriztet; (költ.) Juno addita Teucris, J. szüntelen üldözi a T. Néha az ej. jelentése egészen elenyészik, és átalán ad, körülvesz stb. a. alicui virtutem, metum, animum, vitézzé, bátorrá, félénkké tesz, a. rebus nomina, megnevez.

2) szaporítólag hozzáad, hozzátesz, ráad: a. laborem illum ad quotidiana opera; a. aliquid in orationem; a. rem rei alicui, a. aliam insuper injuriam; a. gradum, szaporán lép. Sokszor küln. valami bővítésről, hozzáadásról beszédben v. irásban: addidit etiam illud; küln. gyakran par. m. adde. add hozzá, vesd hozzá, számláld oda v. belé: coqui, pistores etc., adde huc unguentarios; adde quod, vedd hozzá még, hogy; akkor is egyesben, ha többekhez van intézve.