capax, acis, mn. kf. és. ff. [capio]

1) (költ. és újk.) terjedelmes, sokat magába foglaló, bő, tágas, domus, urna, pharetra; saj. esettel, circus c. populi, homo c. cibi vinique, jól tud enni és inni, nagybélü.

2) átv. ért. ügyes, alkalmas valamire, képes, fogékony stb.: animus c. ad praecepta; gyakran saj. esettel, animal c. mentis altioris, magasb szellemi tehetségre alkalmas teremtés, azaz: az ember; c. imperii, tud uralkodni, uralkodásra termett; aures cc., melyek sokat fel tudnak fogni, hamar felfognak.